Hasznos tanácsok a fű gondozásához

Forrás: www.jotudni.hu

Gyepszőnyeg telepítése

• A telepítés előtt a gondosan előkészített, sima, elhengerelt, nedves talajt finoman
  gereblyézzük el, hogy a leterített gyepszőnyeg gyökerei könnyebben belekapaszkodhassanak az altalajba.
• A telepítés után hengerezni kell, amit mindig átlós irányban végezzünk.
• Október-november hónapokban már nem ajánlott gyepszőnyeget telepíteni, mivel telepítés után nem tud az altalajhoz gyökeresedni és a téli hideg károsíthatja.
• A lefektetés után locsoljuk be a területet (négyzetméterenként 15 liter víz).
• Mindig csak az aznap leteríthető mennyiséget szállítassuk le. (4-6 fő egy nap alatt kb. 400-450 négyzetmétert képes leteríteni.)
• A telepítés, ősszel szeptember 15.-ig ajánlott, mivel a lefektetés után még az altalajhoz kell gyökeresednie. Ehhez pedig 15 C fokos talajhőmérséklet szükséges.
• A gyephenger darabokat helyezzük szorosan egymás mellé, téglakötésben és résmentesen.
• Vigyázzunk arra, hogy csak nedves legyen a gyepszőnyeg és ne ázzon át túlságosan.

Fűnyírás

• Ha a fűszálak magassága meghaladja a 10-12 cm-t, a fűnyírást mindenképpen el kell végeznünk. Ha mégis elmaradna, mielőbb pótoljuk. A száraz viszonyok között élő gyep nyírását legkésőbb a virágzatok megjelenéséig el kell végeznünk.
• A gyepet sohase nyírjuk 3-5 cm-nél alacsonyabbra, hogy a fűszálak között kedvező, párás légréteg alakulhasson ki, s ezáltal vízigényük is csökkenjen. Ha a gyep túlságosan rövid, könnyen kiszárad, foltosodik.
• A fű lenyírása, ill. eltakarítása után a tarlót öntözzük meg, és hengerrel tömörítsük.
• A füvet géppel vagy kaszával nyírjuk. Ha frissen telepítettük, első két alkalommal csak kaszával vágjuk, utána már géppel is nyírhatjuk. A fűnyírásnál a kasza és a gépkés mindig éles legyen, mert akkor egyenes, határozott vágási felületet kapunk.
• Ahhoz, hogy a gyep a kert dísze legyen, tavasztól őszig rendszeresen nyírni kell. Évente legalább 8-10 alkalommal le kell vágnunk a füvet. Csapadékosabb évben ennél jóval több fűnyírásra is szükség lehet.

Gyep

• Augusztusi tennivaló a kertben: A gyepet vertikulálja, és szükség esetén szórja után fűmaggal.
• A fűmagot szélcsendes időben széles szórással, kézből vessük. Minden négyzetméterre kb. 3-5 dkg magot szórjunk. A magot a gereblye fokával dolgozzuk a talajba és tömörítsük. A bevetett felületet hengereljük, majd megöntözzük.
• Kora tavasztól késő őszig bármikor telepíthetünk gyepet, de a legelőnyösebb időszak az augusztus vége. Ilyenkor a legkedvezőbbek a talaj- és mikroklimatikus viszonyok. A friss vetés jól kikel és megerősödik. Árnyékba ne telepítsünk gyepet, ott nem fejlődik. Telepítsünk helyette gyeppótlókat.
• A gyepet kb. hetente egyszer rendesen meg kell öntözni úgy, hogy a talaj 10 cm mélyen jól átnedvesedjen. Ha viszont gyakran, de keveset öntözzük, inkább oldalra ereszt gyökereket és a gazok is jobban szaporodnak.
• Áprilisi tennivaló a kertben: A gyep széleit vágja körbe.

• A gyepet évente egyszer tanácsos trágyázni. Szerves és szervetlen trágyát egyaránt használhatunk. A műtrágyák kiszórását kövesse mindig alapos öntözés is. A talaj tápanyagának növelésére és szerkezetének javítására legjobb az érett, átszitált komposztföld.
• A jól trágyázott gyepet gyakrabban kell nyírni, visszaszorítva ezzel a gazok fejlődését. Ezek ugyanis megsínylik a fűnyírást, így később maguktól eltűnnek.
• Ha nem esik az eső, a vetést naponta kell öntözni. Öntözéskor vigyázzunk, hogy a víz ne gyűljön össze, mert összemossa a magokat és nem lesz egyenletes a sarjadás. A gyakori, kis vízadagokkal történő öntözés a legjobb.
• A füvet rendszeresen öntözni kell. A fű növekedése nagymértékben az öntözéstől függ. Ha nem esik az eső, legalább hetenként egyszer öntözzünk, mindig egyenletesen és alaposan. A víz mennyiségét a talaj fajtája határozza meg. Lehetőleg a kora reggeli vagy a késő esti órákban öntözzünk, többször és kis vízmennyiséggel.
• A gyepet áprilistól októberig legalább háromhetenként nyírjuk és hengereljük. A fiatal gyepet először akkor vágjuk le, amikor elérte a 10 cm-es magasságot. Az első vágást ne géppel, hanem éles, kis kaszával végezzük. A gyepet ne vágjuk túl rövidre, hogy a fiatal növénynek elegendő levele maradjon az újrahajtáshoz.

• Vetés előtt a talajt alaposan készítsük elő. Ássuk fel, gereblyézzük, az évelő gyomokat távolítsuk el. Vegyszeres gyomirtást azonban ne végezzünk. Ha a talaj gyenge, érett istállótrágyával, javított komposzttal, szükség esetén műtrágyával szórjuk meg.
• A mohásódás ellen a gyepet levegőztessük: ásóvillával vagy vasvillával lazítsuk. Ne hagyjuk elgyomosodni se. A legjobb védekezés a gyakori nyírás. Alkalmazhatunk azonban vegyszeres gyomirtást is. Az elhanyagolt gyepen a gyomnövények elburjánzanak.
• A jól elegyengetett talajt hengerrel vagy taposással tömörítsük. A taposást a lábunkra erősített deszkával végezzük. Akkor vethetünk, ha lábunk nyoma nem süpped be 1 cm-nél mélyebbre az előkészített talajon.
• Augusztusi tennivaló a kertben: Nyírja le a füvet, és a gyep széleit vágja körbe.
• Áprilisi tennivaló a kertben: Itt az idő a gyep nitrogénnel történő trágyázására, és hetente vágja is le.

Trágyázás

• A pázsit a trágyázási programja szerint áprilisban egyszerű, vagy összetett trágyát lehet kiszórni.
• Csak akkor szabad trágyázni, ha nedves a talaj, vagy legalábbis nincsen kiszáradva.
• Levegővel is "trágyázhatunk": hagyjuk a földet jól felásva, megfelelően hosszú ideig pihenni.
• Friss tojások héját aprítsuk fel, és egy cserépben öntsük fel vízzel. Jól lezárva 3 hétig hagyjuk ázni a keveréket. Ha ezzel a lével 2-4 hetente öntözve szobanövényeinket, jól fognak nőni.
• A legtöbb virághagymának jót tesz az évenkénti nitrogén-trágyázás, melyre a növekedési időszakban kerüljön sor.

• A téli nyugalmi időszakban a növényeket nem szabad trágyázni.
• A műtrágyák mennyiségeinek meghatározásakor óvatosan bánjunk, mert amíg a szerves trágyák túladagolásával semmiféle káros hatást nem idézhetünk elő a talajban, a műtrágyák esetében a túltrágyázás már károsodással járhat.
• A jól trágyázott gyepet gyakrabban kell nyírni, visszaszorítva ezzel a gazok fejlődését. Ezek ugyanis megsínylik a fűnyírást, így később maguktól eltűnnek.
• Trágyázást a rhododendronok általában nem igényelnek, a legszegényebb talajokon is jól nőnek.
• A bambusz az első trágyázását mindig a növény ültetésekor végezzük. Ezután még egy-két évig lehet egyre nagyobb sugarú körben ásással talajba juttatni a szerves trágyát, de utána viszont csak fejtrágyázás és esetleg lombtrágyázás jöhet számításba, mivel a kialakuló rizómarendszer a talajművelést lehetetlenné teszi.

• Ha a kerti művelésben módunkban áll időről időre szerves trágyát (istállótrágya, zöldtrágya, komposzt) alkalmazni, a műtrágyát csak kiegészítésképpen használjuk, kis adagokban.
• Júliusi tennivaló a kertben: Ha még nem tette, trágyázza meg a kertet!
• Ha szerves trágyát hosszabb időn át nem tudunk biztosítani, a talaj termőerejét műtrágyákkal is fenntarthatjuk. A műtrágyázásra alapozott tápanyagellátás esetén azonban fontos a harmonikus ellátás.
• Ideális trágya szobanövényeink számára a hús mosására használt víz. Öntözzük meg vele otthoni növényeinket.
• Nem csak az állati, de az emberi szőr és a haj is alkalmas trágyázásra.

• A szerves trágyát, tápanyagot (mértékkel) inkább az ültetőgödör tetejére szórjuk, mert így nem károsíthatja közvetlenül a gyökérzetet és amúgy is lejut az öntözővízzel, csapadékkal.
• A főzéskor megmaradó csontot nem csak a kutya, de a növények is szeretik. Őrölve virágok trágyázására használhatjuk.
• A trágya mennyiségét meghatározza a kert mérete és a felhasznált komposzt / szerves trágya típusa. Ha a talaj főként agyagos, akkor (szemcsés folyami) homok hozzáadásával javíthatjuk vízelvezető tulajdonságát.
• Nagyobb bambuszos területeket kétévente szükséges megtrágyázni. A legalkalmasabb szerves trágya a marhatrágya, szárított marhatrágya.
• Évente, kétévente ajánlatos szárított marhatrágyát szórni a rózsák tövek köré, majd azt bekapálni, illetve földel takarni. Fejtrágyázás után mindig öntözzünk, hogy a tápanyagok bemosódjanak, de a túlöntözést kerüljük.

• Áprilisi tennivaló a kertben: Dúsítsa az ágyást komposzttal, trágyával és nedves tőzeggel.
• Februári tennivaló a kertben: Az ágyásokat már meg szabad trágyázni.
• Fontos, hogy az ültetőgödörbe tett szerves trágya, tápanyag ne érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel. Ezért javasolják, hogy a földdel összekevert szerves trágyát mélyebbre tegyék, ahol még nincs gyökérzet, de egy év múlva már ott lehet.

A parlagfű

• Ha a parlagfű megjelenik, leghatékonyabban gyomlálással irthatjuk ki. A gyomlálás előnye, hogy gyökerestül kiszedhető a növény. Hátránya viszont, hogy kézzel csak kis területet lehet megtisztítani a gaztól. A módszer jól alkalmazható a kiskertekben, parkokban, játszótereken.
• Vegyszeres gyomirtást csak akkor végezzünk, ha mechanikai úton már nem tudjuk megoldani a parlagfű eltávolítását. Használhatunk talajon keresztül ható készítményeket, amelyek a csírázó kis növényt már korán elpusztítják, ill. alkalmazhatunk a levélen keresztül ható vegyszereket.
• A mechanikai védekezések közül a legeredményesebb a kaszálás. Az első kaszálást a virágbimbók megjelenése előtt 1-2 héttel kell elvégeznünk. Az egyszeri kezelés azonban nem pusztítja el a növényt, mert az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből új hajtások jelennek meg. Ezért évente legalább háromszor kell kaszálnunk 2 cm magasságban, hogy munkánk eredményes legyen.
• Nagyobb kertekben kapálással is hatékonyan védekezhetünk a parlagfű ellen. A gyomnövény ezzel az eljárással is teljesen eltávolítható. Előnye még, hogy nem érintkezünk közvetlenül a növénnyel, nem vagyunk kitéve a bőrgyulladás veszélyének.
• A nem mezőgazdasági területeken a parlagfű irtását mindig virágzás előtt kell elvégezni. Legjobb már júniusban elkezdeni. Ha a növény már virágzik, ne gyomláljuk, kapáljuk vagy kaszáljuk, mert a nagy tömegű virágporral való érintkezés allergiát válthat ki.